Eseménytelenül zaklatott

Csütörtök este megérkezett Gabi, most már ő is itt él az őrültek házában. Mivel Orsolya fázott a mosókonyhánkban, így övé lett a nappali, Gabi pedig alkalmazkodott a körülményekhez (és persze hozott hálózsákot), úgyhogy ő nem fázik ott.

Gabi utazása viszonylag eseménytelenül telt, a bőröndje is megérkezett (igen, tele ajándékokkal, de most csak reggel volt bontogatás).

Domonkos szegény három napos, nagyon magas lázas betegségen van túl, mi pedig betekinthettünk az itteni "betegagyerekdeorvoshoznemvisszük" hozzáállásba. Első körben a háziorvosunkat hívta Gábor: vihetjük-e csak úgy. Nem. Időpontot kell foglalni. Különben is, ha lázcsillapítóval jobban érzi magát, akkor ne is hozzák. Körbekérdeztem az anyukáknál. Valóban nem szokás orvoshoz szaladni egy kis láz miatt. Ha pedig ilyen magas, akkor biztos vírus, úgyhogy pláne nem... Kis manócskánk ma reggel már Violával együtt rosszalkodott, de nehéz 3 napon vagyunk túl: hűtőfürdőkkel és sok lázcsillapítóval.

Tegnapra Viola egy szülinapi zsúrra kapott meghívást: Henry dinoszaurusz partiján vettünk részt (4 éves lett). Pontosan olyan, mint amit láttok a filmekben: bérelt ugrálóvár, hatalmas torta (szépnek szép, az íze viszont...), játékok: bekötöm a szemed, megforgatlak és ragaszd fel a helyére a dinoszaurusz testrészét, "dinoszaurusz" tojáskeresés-apró ajándéktárgyakat rejtettek el benne a gyerekeknek, és persze az egész dekoráció dinoszauruszos. Az ajándékok egy hatalmas kupacban gyűltek, tortaevés után bontotta ki őket az ünnepelt az anyukája segítségével, aki tanítgatta közben: "nézd, itt a kártya az ajándékhoz", "ezt ettől és ettől kaptad", "hú de szuper ajándék", "köszönd meg szépen".

Orsolya keddig marad, nem sokkal később megy Chicagóba összeszedni a családja többi részét. Tegnap elszaladtak néhány garázsvásárt megnézni, mert csak bútorozatlan lakást találtak (az iskolák itt is lakókörzetenként vannak s a kettő elfogadhatóból csak az egyikbe fogadták a gyerekeket).

Az elmúlt napok eseményei tükrében (is) hálásak vagyunk az itteni gyülekezetért és anyukákért, akik nagyon kedvesen és türelmesen válaszolták meg a kérdéseinket. jó hogy vannak.

Néhány kép múlt hétről:

MAGYAROK!!! MAGYAROK!!!

• A kezdeti bejegyzések egyikében meséltem már a szemben élő néniről, akinek a nagymamája magyar és "Mariskának" becézte. Vele sajnos azóta nem beszéltünk, (laza) kapcsolat egyedül barátaival és üzletfeleivel áll fenn, akik lépten-nyomon a házunk előtt parkolnak le. 
• Az egyetemen átlagosan minden második délelőtt meghallgathatom a magyar népmesék nyitányát... Bélával és egyéb névlegesen jelen lévő magyar prof-okkal ellentétben Wierdl Máté tanár úr ténylegesen is megjelenik és telefonja bezengi a harmadik emeletet. Őt három éve még csak hírből ismertem, irodájának ajtaján egyetlen felirat öles betűmérettel: NO TEXTING!
• Szombat délelőtt ismét a gyerekmúzeumban kötöttünk ki. Épp a külső mászókáknál igyekeztünk életben tartani a kölköket,  amikor egy fiatal(os) srác lépett Kingához "Hungarian, yes?" felvezetéssel. Carl Csehszlovákiában élt 7 éves koráig, családja az USA-ba költözött. Feleségével é 2 lányával (kisfia nyáron születik) Floridában és Tennesseeben élt, Memphisbe pár hónapja költöztek. Pár mondatot beszél magyarul, a vezetékneve klasszikus, Ü-t tartalmazó magyar családnév... a többire sajnos nem emlékszem. Ha látjátok őt Facebookon, írjatok!
• Holnap délelőtt Fulbrightos látogatóink érkeznek, Chicagón át egyenesen Győrből. Még év elején invitáltuk meg látogatásra az idei évfolyamot; Orsolya a családjával konkrétan Memphisben tölti az ösztöndíját, jó eséllyel szerződnek további epizódokra is. 
• Csütörtök estére "Full House" állapotokat közelítünk (amennyiben Orsolyáék maradnak), Gabi érkezésére számítunk.

Az invázió kezdetét vette...

Nyitány
A hét szokás szerint katasztrófanappal kezdődött, este 6-7 között áramszünettel ünnepeltük. Állítólag szuicid mókusok vállalták magukra az akciót... így mesélte nekem csütörtökön lakbérfizetésnél a főbérlő, aki pudliját immáron tisztes távolban tartja tőlem. A kezdeti nehézségeken a Kinga sütötte fantasztikus szülinapi cheesecake és a lelkes köszöntés segített át.

Ha jó hírek, itt említeném meg, immáron teljes értékű gym tagok vagyunk. Kinga hamarjában el is ment a kedd esti zumba órára, mely barátságos légkörben zajlott... a táncoktató, két éves kislánya,  valamint egy törött lábú másik érdeklődő társaságában. Állítólag a szemeszter belindultával a létszám 6-7 főt is elérhet. Egyelőre a futópadot preferáljuk.

"20 perc gyűlölet"
Szerdán újabb kört tettünk a gyerekorvosi rendelőben, Viola és Domonkos is oltást kapott. Violánál az orvos a kétéves (???) check-upot is megejtette. Kifejezetten érdekelte, hogy halad a kommunikációban, formál-e bonyolultabb szókapcsolatokat, esetleg teljes mondatokat. Teljes lelki nyugalommal az addigra kb. 20 perce megállás nélkül tomboló gyerkőcre mutattunk, mondván: nyugodjon meg, jelenleg is éppen azt kiabálja, "Anyaaaa, haza akarok mennnnniiiiii!!!".
Ha már tombolás, Domonkossal a hét egyik éjszakáján tízmenetes szabad fogásban hadakoztunk. A gongszó után Kinga fektette maga mellé, Domonkos azonban fáradhatatlanul kaparászott utánam és ütött, ahol ért. Hajnalban az ágy peremén végre kikerültem a hatótávból...a biztonság kedvéért zárásként még hozzám vágta a cumiját.

"Memphis is closed"
A héten beállt hóhelyzetre a város késlekedés nélkül reagált. Az utcákon egy lélek se, a lélek nélküli autók gyökkettővel vánszorognak a teljesen lejegesedett főutakon, az egyetemek, iskolák bezártak... mi pedig 10 percet fagyoskodtunk a parkban, mire ráébredtünk, friss hóesésben golflabdát keresni értelmetlen... és hideg is.

"Én megkérdezném, ha tudnám, hogy mondják..."
...ekhm... Memphisiül. here's priM mutton, mi egy politikailag korrekt, családbarát blog vagyunk.
A szombati napon az asszimiláció újabb szintjét ostromoltuk. Ebédre gyerekmúzeumos hot dog (finomabb, mint rosszul lettünk tőle), délután pedig a(z egyébként enyhülő) hóhelyzet miatt össznépi kirándulás a Walmart (helyi "madaras Tesco") felé. Az élelmiszersoros érdeklődtem az egyik eladótól, merre található a tojás. Nem értette. Nos... hogy is magyarázzam, mi az a tojás... kezdjük talán a tyúknál? Naná... "chikn... ckikn... umeeen ckikn ééééégggs?"


Zárány
Az vasárnapi maple-syrup-baconos ebéd már a sütőből illatozik, nemsokára indulunk a templomba, Viola pedig épp velem szemben ül és Domonkosba tömi a saját reggelijét.

Látogatók

Vasárnap késő este megérkeztek szüleim, kisebbik öcsémmel, Kevével. Így a múlt hetünk városmutogatással telt.

Hétfő:

Belváros szokásos kör: Peabody, Mississippi partja, villamos, Beale Street, Elvis szobor. 

Hazaszaladtunk ebédelni, a gyerekek és aki még akart aludt, majd a Shelby Parkban folytattuk a napunkat.

A bölények elbújtak, de a karácsonyi őrületre való tekintettel hoztak pónikat, kajakamionokat, tevéket. Persze a szokásos játszótéri kör se maradhatott itt ki, úgyhogy röviden betértünk oda is, majd sétáltunk az egyik itt található tó partján.

Hazafele pedig beszaladtunk fánkért illetve a mellette lévő liquor store se maradhatott ki.

Miközben a gyerekeket fürdettük, a futár meghozta végre a poggyászokat is, ja igen, nem említettem, hogy azok bizony elkeveredtek. Így fürdetés után a gyerekek boldogan bontogatták az ajándékokat. Aminek következtében 10 órarára sikerült őket végül lefektetnünk...

Kedd:

Reggel futással kezdtünk (Gábor meg én) majd megmutattok az egyetemet és az art classot a Dixon kertjével egyetemben. 

Délután pedig állatkert, vásárlás és az elmaradhatatlan Central BBQ.

Szerdán a szokásos könyvtári programot mutattuk meg, mi a gyerekek alvása alatt moziba mentünk, majd elvittem Anyáékat a Macy's-be vásárolni. Ahol az egyik eladónak,az egyik nagymamája magyar volt.

Csütörtökön reggel elindultak New Orleansba, ahonnan péntek este tértek vissza. Mi a szokásos programjainkat folytattuk (gyerekmúzeum, vásárlás, játszóterezés, séta a parkban).

Szombaton, kihasználva az utolsó napunkat, megmutattuk a gyerekmúzeumot, ahol extra programba futottunk: szuperhősök, bűvészek, lufi figura készítők és hatalmas tömeg.

Vasárnapra már csak a pakolás és a búcsúzkodás maradt (mi elszaladtunk Gáborral délelőtt templomba.) Azóta a látogatóink már épségben hazaértek, itt pedig megsült a szülinapi sajttorta.