2017. január 8., vasárnap

Nyitány
A hét szokás szerint katasztrófanappal kezdődött, este 6-7 között áramszünettel ünnepeltük. Állítólag szuicid mókusok vállalták magukra az akciót... így mesélte nekem csütörtökön lakbérfizetésnél a főbérlő, aki pudliját immáron tisztes távolban tartja tőlem. A kezdeti nehézségeken a Kinga sütötte fantasztikus szülinapi cheesecake és a lelkes köszöntés segített át.


Ha jó hírek, itt említeném meg, immáron teljes értékű gym tagok vagyunk. Kinga hamarjában el is ment a kedd esti zumba órára, mely barátságos légkörben zajlott... a táncoktató, két éves kislánya,  valamint egy törött lábú másik érdeklődő társaságában. Állítólag a szemeszter belindultával a létszám 6-7 főt is elérhet. Egyelőre a futópadot preferáljuk.

"20 perc gyűlölet"
Szerdán újabb kört tettünk a gyerekorvosi rendelőben, Viola és Domonkos is oltást kapott. Violánál az orvos a kétéves (???) check-upot is megejtette. Kifejezetten érdekelte, hogy halad a kommunikációban, formál-e bonyolultabb szókapcsolatokat, esetleg teljes mondatokat. Teljes lelki nyugalommal az addigra kb. 20 perce megállás nélkül tomboló gyerkőcre mutattunk, mondván: nyugodjon meg, jelenleg is éppen azt kiabálja, "Anyaaaa, haza akarok mennnnniiiiii!!!".
Ha már tombolás, Domonkossal a hét egyik éjszakáján tízmenetes szabad fogásban hadakoztunk. A gongszó után Kinga fektette maga mellé, Domonkos azonban fáradhatatlanul kaparászott utánam és ütött, ahol ért. Hajnalban az ágy peremén végre kikerültem a hatótávból...a biztonság kedvéért zárásként még hozzám vágta a cumiját.

"Memphis is closed"
A héten beállt hóhelyzetre a város késlekedés nélkül reagált. Az utcákon egy lélek se, a lélek nélküli autók gyökkettővel vánszorognak a teljesen lejegesedett főutakon, az egyetemek, iskolák bezártak... mi pedig 10 percet fagyoskodtunk a parkban, mire ráébredtünk, friss hóesésben golflabdát keresni értelmetlen... és hideg is.


"Én megkérdezném, ha tudnám, hogy mondják..."
...ekhm... Memphisiül. here's priM mutton, mi egy politikailag korrekt, családbarát blog vagyunk.
A szombati napon az asszimiláció újabb szintjét ostromoltuk. Ebédre gyerekmúzeumos hot dog (finomabb, mint rosszul lettünk tőle), délután pedig a(z egyébként enyhülő) hóhelyzet miatt össznépi kirándulás a Walmart (helyi "madaras Tesco") felé. Az élelmiszersoros érdeklődtem az egyik eladótól, merre található a tojás. Nem értette. Nos... hogy is magyarázzam, mi az a tojás... kezdjük talán a tyúknál? Naná... "chikn... ckikn... umeeen ckikn ééééégggs?"


Zárány
Az vasárnapi maple-syrup-baconos ebéd már a sütőből illatozik, nemsokára indulunk a templomba, Viola pedig épp velem szemben ül és Domonkosba tömi a saját reggelijét.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése