Első nap a (Pre)skolában...

A héten átívelő fő téma Viola első hete volt az óvodában. Az ébresztés, gyors reggeli, vonatkerülős autózás a hét második felére már a reggeli rutin részévé vált. Átestünk néhány nehéz reggeli elköszönésen, pár álmatlan délutáni csendespihenőn, és az első napok ebédjeit is mérsékelten sikerült elfogyasztania, ám összességében nagyon ügyes volt a Kisasszony. Péntekre elfáradt, a reggel nyűgösen indult, de délután már új barátnőjével, Annabelle-lel kézenfogva sétált, a hazaúton boldogan mutatta a szinte teljesen üres ételhordóját, és, mint Ms. Staceytől megtudtuk, az alvással sem volt probléma. A jeles eseményt a Gibson's Donutban ünnepeltük.

Viola angolja egy hét alatt is rengeteget fejlődött, már szemérmetlenül javítja a kiejtésünket itthon. :) Lépten-nyomon előtörnek belőle eddig nem hallott kifejezések, dalok, mondókák; Ms. Stacey is megerősítette, egyre többet  beszél napközben spanyolul angolul. Szombat reggel már érdeklődött, mikor indulunk megint oviba.



Domonkos az első napokban észre sem vette Viola hiányát és továbbra is élvezi délelőttönként a kitüntetett figyelmet otthon. A keddi "Art Class" és szerdai "Story Time"  programokra változatlanul visszük őt, a héten mindkettőt türelmesen végigülte. Ha éppen nem "ölik egymást", délutánonként egyre többet játszanak együtt Violával és immáron két nyelven vitatkoznak.

Egyik délután óvoda után meglátogattak az egyetemen; Viola szélsebesen suhant a rollerével (a kampusz nagyon tuti rollerpálya), Domonkost pedig rögtön tigrisbódulatba esett. Ráadásul aznap belefutottunk az egyetemi focicsapat zenekari  próbájába (az egyetemi focicsapat zenekara zenekari próbájába) ahonnan alig tudtuk elvonszolni a kölköket.

EGYÉB HÍREINK RÖVIDEN:

A hétfői napfogyatkozást Memphis legtöbb részén felhős égbolttal ünnepeltük. Az egyetemen több programmal is készültek, az egyik professzor látcsövekkel vászonra is ki akarta vetíteni az eseményt... a jegyek visszaválthatóak az irodákban.

A nursery (sz)építő projekt újabb fázisába értünk; Kinga Ms. Bettyvel az elmúlt hetekben többszöt is dolgozott a szobákon, szombaton pedig az előtérben fektettünk műparkettát... reggel 9től este 6ig. Sajnos a vasárnapi nursery alkalmat ki kell hagynunk; Viola köhög, Domonkos pedig szombaton estére belázasodott és ma reggel is lázasan kelt.

A lakóközösség Facebook  csoportját külféle "állatságok" lepték el a héten. "Porciózott nyúlürülék kapható (ingyen, vegye-vigye)", "a gekkómnak nyoma veszett, látta valaki?", "egy malac sétál a Dunn és ??? sarkán, kihez tartozik"? Ha nem tudod legyőzni, csatlakozz: egyik este szemétkivitel közben kishíján belegyalogoltam egy termetes pók termetes hálójába a bejárati ajtónál. Gyors eszmecserét folytattam a lakókkal a csoportban, nem várt kommentlavinát elindítva ezzel (szemelvény alább).


A diákoktól kapott nyári értékelések határozott fejlődést mutatnak; a 22 diákból 4-en vették a fáradtságot visszajelzést írni, ebből 2 határozottan  pozitív. ÖNFÉNYEZÉS ÖTPERCBEN:

• tests are unfair why are the test only 5,4,3 questions that puts too much weight on questions and a greater opportunity for failure
• Great, enthusiastic, smart professor.
• The professor was very engaging and engaged the student when teaching. He would ask and involve students in problem solving. He also worked with us after class if we needed help on a specific concept. Great teacher! This is not a class I will ever forget!
• More examples and practice questions should be given to do in class.

A héten "nemhivatalos" ígéretet kaptam a tanszéktől a harmadik éves hosszabbításról. A jelek szerint tehát a sorozat jó eséllyel szerződik még egy további évadra (szombaton egy éve, hogy Kinga Judittal és a gyerekekkel megérkezett, így immáron hivatalosan is megkezdjük a második évadot).

Próbahét

Most egy hosszabb lélegzetvételű bejegyzés következik. A fontosabb rész (ami nem a kajálásunkat taglalja) kiemelt lesz ebben a bejegyzésben, hogy ne raboljam azok idejét, akiket nem érdekel, hogy miket ettünk a múlt héten:D.

Ezen a héten rákészültünk az ovira. Az étkezéseket igyekszünk amerikaira formálni, mármint sorrendiségében, nem egészségességében. A szülőin elhangzott félmondat miszerint tavaly a szülők nagyszerű ebédeket küldtek a gyerekekkel, nem is láttam feldolgozott (processed) ételt a dobozokban nagy fejtörést okozott nekem. Ugyanis: The term processed food includes any food that has been purposely changed in some way prior to consumption. Azaz minden olyan étel feldolgozottnak számít, ami akármilyen mértékben is változott fogyasztás előtt. Gyakorlatilag akármi, amit a boltban lehet kapni már feldolgozott étel, kivéve persze a zöldség, gyümölcs. Ha belegondoltok még a hús is feldolgozott, hiszen azt is szeletelik. Gábornak megemlítettem ezt a problémát egy percig nézett rám kimeredt szemmel, majd pislogott kettőt és a következőt mondta: nekem sokat könnyített az életemen az, hogy amikor egy ittenivel beszélek felteszem az eznemérthozzá/buta/aztsetudjamirőlbeszél szűrőt. Oké, lehet, hogy megspórolhattam volna magamnak némi aggodalmat. Miss Staceynek határozottan fogalma sincs arról, hogy mi az, hogy processed food. De arról sem, hogy az iskola idő alatt bekövetkező katasztrófa esetén milyen csomagot kell benntartani, ugyanis az ásványvizet haza akarta küldetni Gáborral, majd hétfőn megmutatom neki a leírást... Lehet egyedül én olvastam ezt a könyvet, meg az, aki írta?!

Az étkezéseink:  Az elvet biztosan Ti is ismeritek naponta ötször, ötfélét: zöldséget, gyümölcsöt. Domonkos reggel 10-ig három adag gyümölcsön túl van. Reggel általában mindenki zabpelyhet eszik, Viola csoki csipsszel, tejjel, mi tejjel, Domonkos pedig banánnal keverve. Megisszák hozzá a a kakaójukat, mi kávét meg sok vizet. Aztán Domonkos egy óra múlva kér gyümölcsöt megint, ekkor szokott Viola is enni: idény szerint, mostanában szőlő, barack, mangó és 10 óra körül megint egy adag, időnként alma, sárgadinnye stb. Persze ezek nem nagy adagok és ha éppen nem vagyunk itthon, akkor meg van, hogy kekszet esznek tíz óra körül. Olyan is előfordul, hogy csinálok nekik egy hatalmas adag gyümölcsturmixot, ami nagyjából két perc alatt elfogy és ez fejenként jelent 3-4 dl gyümölcslevet.

Eddig délben ebédre biztosan volt zöldség a köret mellé vagy köretként, vagy egybesütve legalább egy féle, de igyekszem kettőt, mert így Viola válogathat. Egy jó darabig leginkább krémlevesbe fogyott csak el sok dolog, de most már kezdek ráérezni azokra a receptekre, amikből sikerül nekik valót készíteni, és szívesen megeszik. A leveseket kicsit meguntam, főleg, hogy itt nem lesz olyan, mint otthon. Domonkos ebédre is mindent megeszik. Mindenféle zöldséget. Amit nem hajlandó megenni, az a mac and cheese (Viola kedvence) és a krumplipüré (ezt őszintén szólva egy kezemen meg tudom számolni hányszor készítettem, mióta kinn vagyunk tavaly óta). Krumplipüré helyett, szívesebben készítek karfiolpürét, vajjal, chedar sajttal, fűszerekkel, egészségesebb és mindenki szereti.
Van egy kedvenc levesünk, amit képtelenség a gyerekek torkán lenyomni: taco leves. Gábor és én egész héten tudnánk enni, de a gyerekek nem szeretik. Domonkos még csak-csak megeszi, de Viola csak a kukoricát eszi ki belőle. Na meg a nachost persze megeszi hozzá.

Délután kapnak a gyerekek édességet, vagy sütök valamit, ami kitart pár napig, vagy vannak itthon tartalékaink (highly processed food!:D), Domonkos ilyenkor is kéri a gyümölcsöt sokszor. Ha frissen sült kenyér van, a lekváros kenyér a tuti befutó.

És végül a vacsora. Ami többnyire eddig hideg étel volt, házi kenyér esetleg bagel, sok-sok zöldség: Domonkosnál a paradicsom a tuti befutó, Viola a bébi répát szereti nagyon, magunknak sokszor készítettem balzsamecettel és olivaolajjal valami salátát, gyakran főzünk keménytojást, olykor avokádókrém is kerül az asztalra.

Amire mi figyelünk vásárlásnál.
Itt az állatokat sok gazda nagyon rossz körülmények között tartja, teleszteroidozzák őket, hogy minél nagyobbak legyenek, a csirkék melle akkorára nő, hogy járni se bírnak tőle, rengeteg antibiotikumot lőnek beléjük, hogy ne legyenek betegeket... Szóval eleinte sokat olvastunk, most már tudjuk a megbízható márkákat. Antibiotikum és szteroid mentes husikat veszünk. Próbálunk odafigyelni, hogy ha konzert zöldséget veszünk (ez általában a kukorica) az ne legyen GMO-s (génmódosított). Gyümölcsből és zöldségből sokszor veszünk biot, a répából biztosan, hiszen a gyökérben halmozódik fel a legtöbb méreganyag...
Amiből csak lehet a konzervet kerüljük és veszünk inkább szárított (?) babot, lencsét vagy persze frisset.
Pékárúból szinte csak bagelt veszünk, Viola allergiája miatt inkább mindenfélét sütünk itthon.

Mi változik, hogy megcserélődik az ebéd és a vacsora? Ezen a héten próbahetet tartottunk.
Hétfőn és kedden ugyanazt ettük ebédre, így kipróbálva hétfőn, hogy Viola vajon meg fogja-e enni kedden az ebédet, amit szándékozok csomagolni neki a félnapos ovira.

Mindent bepakoltam dobozokba és betettem a táskájába, ebédkor meg megkapta és egyedül kellett kinyitogatnia (hétfőn, itthon, hogy kedden segítettek-e neki, az nem derült ki). A jobb alsó dobozban házi készítésű müzliszelet van. Ez sajnos nem sikerült annyira jól, mert ahogy felmelegedett elkezdett széthullani. Ízre nincs panasz. Miss Stacey szerint ez túl nagy adag ebéd Violának, aki miután hazajött még 40 percig evett... És szinte mindent megevett. Be kell gyorsulnia az evéssel. Itthon képes 50 percig enni egy étkezésnél. Persze közben beszélgetünk, de ő végigüli... Természetesen pogácsát vitt a gyerek, hogy engedhetném el az első ovis napjára hamuban sült (majdnem) pogácsa nélkül.

Az ovis napról:

Megbeszélés szerint a hat percre lévő oviba (8:00-8:15 kell beérni) 7:40-kor akartunk elindulni (fényképezkedünk még a parkolóban, köszönünk a tigrisnek stb...). Ebből 7:44 lett, eleredt az eső, jött a vonat és dugó lett. A jött a vonat itt azt jelenti, hogy tehervonat és minimum negyed órás álldogálás... Kiszállunk, már nem esik, Viola felveszi a hátizsákját, én a közösbe hozandó alatt szakadok meg, Viola tesz két lépést, elesik. Jaj, nem sír, oké rohanunk tovább.

Domonkos sírt az elköszönésnél

Beengednek az ajtón, Viola első feladata, hogy levegye a nevével ellátott csillagját. Nem akarja elvenni, hozzám bújik. Nem baj, menjünk be. Miss Stacey megnyugtat, hogy nem lesz semmi baj, ha elmegyek majd feloldódik. Odakísérem a kisasztalhoz, ahol a többiek rajzolnak egy óvobácsival (ezen a napon csak 6 gyerek volt most elosztották a csoportot három napra). Viola szépen megmondja angolul milyen színnel akar rajzolni (Viola adj egy puszit indulok). Morcosan adja és odafordul rajzolni. Egy könnycsepp nélkül elköszöntünk. Meglepően gyorsan. Én azért kifele elsírom magam, úgyhogy nagyon sietve hagyom el az épületet. Gábor kinn sétál Domonkossal és tigriseket vadásznak.

Bekísérjük Gábort Domonkossal az egyetemre, szaladgálunk még egyet ott, lépcsőzünk és kiélvezzük, hogy azt csináljuk, amihez Domonkosnak van kedve. Az első órában 10 percenként nézegetem a telefonomat, hogy hívnak-e már, Viola üvölt és haza akar menni, de utána megunom és tudomásul veszem, hogy minden rendben. Hazajövünk, Domonkos eljátszik egyedül!! Én pedig meg tudok csinálni egy halom házimunkát, majd elviszem Domonkost az art classra, ahol végigüli a mesét (eddig mindig rohangált) megcsinálja a kézműves feladatot, megeszi a ropogtatni valót és szépen játszik (eddig hol bujkált ez a gyerek?!). Utána pedig szaladunk Violáért, hiszen csak fél napra ment. Gábor ment be érte, átsétált, hogy elhozza és röviden beszámol Viola, hogy milyen jól érezte magát. Néhány furcsaság a napjából: ivókútból isznak, a gyerek pulcsiban jött ki (40 fok árnyékban), ugyanis a klímában fázott és spanyolul is beszéltek hozzá. Ez utóbbiról két szóban: Gábornak félmondatban megemlítik nagy büszkén, hogy egy-egy szót mondtak spanyolul is Violának. Gábor elkerekedett szemekkel határozottan mondja: a gyerek NEM beszél spanyolul, ne zavarják össze. Ő magyar. Velem rengetegszer előfordul, hogy spanyolul köszöntenek. Legtöbbször persze, ha egyedül vagyok. Két szőke, kék szemű gyerekkel azért ez már problémásabb.

Az új rendszernek megfelelően ettünk tehát már a héten, a hétfő-kedd ebédet láttátok (magunknak készítettem hozzá salátát, Domonkos kapott paradicsomot), vacsora: sült csirke első este édeskrumplival és maradék sült padlizsános krumplival és mac and cheese-el második este maradék csirke, édeskrumpli és cukkínis rizs. 

Szerda-csütörtök takot ettünk ebédre, házi készítésű takoval és a töltelék a maradék husi volt, hozzá pároltunk kukoricát, illetve egy adag cukkínis, almás csirkemellet készítettem csütrötökre tölteléknek. Vacsorára vendéget vártunk szerdán, így a lassan főző edényben chicken noodle soup (csirke-zöldség leves tésztával) készült brownieval és cheescake cookieval utóbbi kettő a sütőben. Ez maradt csütörtök vacsorára is, sütöttem hozzá polentát (ezt csak mert ki akartam próbálni milyen lenne Viola lunchboxába). 

Péntekre a gyerekek ebédre pizzát rendeltek, így az reggel megsült, cukkínis falatkákkal (Gábor miatt főként, mert a pizzatészta nem kelt még meg mire indulnia kellett). A vacsora pedig citromos görögös csirkecomb lett.

A hét elején még tartottuk magunkat az elképzeléshez, hogy este elkészítjük a másnapi ebédet, aztán ez elmaradozott. A tapasztalat az, hogy a héten kenyeret nem sütöttem csak a hétvégén... Pogácsát, takot és polentát ettünk helyette. Lehet, hogy így kevesebb szénhidrátot fogunk fogyasztani?

Most így leírva ez lehet, hogy soknak tűnik, de egyik étel sem igényelt hosszabb törődést. Ráadásul a héten azért pár dolog kísérlet gyanánt is készült. (Visszaolvasva jöttem rá, hogy ez egy csirkés hét volt, múlt héten azért ettünk halat, meg marhát is, erre a hétre meg lesz pulyka és marha).

Múlt hét vasárnap elköszöntem Danitől, most vasárnap indul Magyarországra, legközelebb karácsonykor jön vissza Memphisbe látogatóba. Magyarórákat mostantól nem adok. Munkatalálás terén nincs újabb fejlemény, kevés a részmunkaidős lehetőség, de azért elküldtem egy-két helyre a frissített önéletrajzomat.

A következő bejegyzést már átengedem Gábornak. Végre végetértek a nyári órái és most egy hét szünet következik az őszi szemeszter megkezdéséig.

Az első szülői

Igen, ez is megvolt. Viola születésnapja előtt egy nappal hívtak minket az egyetemi óvodából: ha akarjuk, augusztus végén mehet Viola. Én leginkább sokkot kaptam ettől a hívástól, Gábor pedig nagy örömmel hívta őket vissza (csak üzenetet tudtak hagyni a telefonomon, mert a gyerekek éppen zajló akciója miatt nem tudtam felvenni). A szülői egyébként semmi meglepőt nem tartogatott. Talán csak annyit, hogy a szülők átlagban 5 évvel idősebbek nálunk. És mint utólag kiderült, van valaki a matektanszékról még.

A praktikus részletek:

Helyileg Gábor munkahelyétől kényelmes sétával is mindössze 5 percre van az ovi (ajtótól ajtóig).

Viola a három-négy évesek csoportjába kerül a Reggio Emilia programba. 

Valójában nem oviba fog járni, hanem preschoolba, azaz iskolafelkészítőre.

Reggel 8-3-ig tart az elfoglaltság.

Keményen fizetős a dolog. Ha valakit érdekelnek a részletek:itt.

Az első teljes nap augusztus 21, a jövő héten Viola egy félnapra (kedden) bemegy, hogy pár csoporttársával és az ovó nénivel megismerkedhessen.

Ebédet nem adnak, beállunk mi is mostantól a sorba és ebédre fogunk hideget enni, vacsorára meleget, Viola ugyanis itthonról fog vinni hideg ebédet.

Az alvás/pihenés kötelező, matrac van, azonban takarót nekünk kell bevinni.

A beszerzendők (community supplies) listája nem volt rövid. A szülőin szembesültem vele, hogy ilyen is van, ugyanis mivel mi az utolsó pillanatban kerültünk be (valaki, aki eddig idejárt ki kellett, hogy iratkozzon személyes okok miatt) egy pár papírt nem kaptunk meg.

Viola pizsiben, ugyanis mostanában állandóan öltözik, most éppen ezt vette fel.

Miss Stacey a csoport vezetője, két egyetemista segédje van a 17 gyerekre.

Az jöhet ebbe a csoportba, aki 100%-osan szobatiszta: egyedül intézi ennek minden részletét és fel is öltözik utána (hát ezzel már nincs gond egy ideje). Tudják ők is, hogy balesetek előfordulnak, de ez az elvárás (mi nem is tudunk nagyon balesetet felidézni).

Az emócionális része pedig:

Igen, tudjuk, hogy ez a legjobb Violának, mégis iszonyatosan fog hiányozni, amikor az oviban van, akkor is, ha van, hogy az agyamra megy. Domonkosnak is hiányozni fog, de ő értékelni fogja a rá jutó nagyobb figyelmet.

Idegenek fognak, idegen országban vigyázni a lányomra és idegen nyelven fognak hozzá beszélni... Ez azért elég rémisztő, nem?! Amikor a kézikönyvüket olvastam, majdnem elbőgtem magam annál a résznél, amikor azt írják, hogy mi a teendő katasztrófa esetén (erre felkészülendő egyébként a gyereknek be kell vinni egy extra adag ruhát, egy üveg ásványvizet, higiénikus törlőkendőt és egy fényképet a családjáról).

Viola látta már a termüket, bement az apjával, amikor leadták a papírokat, nagyon tetszett neki. Egyik kedvenc könyvükből a Brown Bearből készült új dekoráció lenyűgőzte (ez Domonkosnak is tetszene).

Az első aggályom már lecsengett: Viola hogyan fogja megértetni magát. Noha tudom, hogy nagyon gyorsan tanulja majd a nyelvet mégis, mi lesz az elején?! Az elmúlt két hétben mintha valamit átkapcsoltak volna benne és elkezdett érthetően és szépen beszélni angolul. Múlt héten vasárnap a nurseryben például szólt, hogy éhes. Az óvodát illetően pedig nagyon izgatott és alig várja, hogy mehessen. Egyetlen aggodalma az volt, hogy este, ha ott alszik kaphat-e kakaót. Ne aggódj, Viola, nem alszol ott. De én ott akarok este is. De akkor hiányoznál anyának... Nem baj anya. Szóval ezt megbeszéltük, meglátjuk kedden mennyire megy simán majd az elköszönés. Van egy elég furcsa tulajdonsága a teremnek, ahol Viola lesz, van egy tükrös ablaka, ami belülről tükör, kívülről lehet kukucskálni. Majd kukucskálok. Majd beszámolok.

A héten új csöveket fektetnek az utcánkban. Hoznak mindenféle nagygépeket. Reggelente Domonkos rohan a nappaliba és üvölti: MARKOLÓ! KICSI MARKOLÓ! Mert ebből kettő is van. 

A zaj eleinte zavarta és nem mert az ajtónkhoz odaülni egyedül:

Még a kezét is fogni kellett.

Viola épp egy másik pizsamát vett fel...

A kisasszony nagyon belejött a rollerezésbe. Azóta nyúz minket a rollerrel, hogy Magyaroszágon látott egy Franklint, amiben az egyik szereplő rollerezik... Nem voltam róla meggyőzödve, hogy fogja tudni használni, de nagyon ügyes. Még Domonkost is tanítgatja. Most állandóan rollerezni járunk.

mindenhova rollerrel járunk

Lehet hamarosan jön majd egy bejegyzés olyan dolgokról, amiket mindig elfelejtünk elmesélni. Már gyűjtöm őket.

Amúgy továbbra is borzalmasak az éjszakáink, Domonkos ezerrel nyáladzik (utolsó négy fog), napközben hisztizik a kocsiból kiszállásnál, kocsiba beszállásnál, evéshez leülésnél, öltözésnél, ha véget ér a mese... Szóval nagyjából mindenen. Ez nem segíti elő az idegeink kisimulását. Én éppen az önéletrajzomat pofozgatom (milyen skilljeim is vannak?), hamarosan belevetem magam "az elküldöm 1000 helyre és lássuk kellek-e valakinek" be.

Megúsztuk

Mai bejegyzésünket egy körkérdéssel kezdeném: tegyük fel, hogy elhelyezhetsz Budapest területén, a város legújabb látványosságaként, egy méretarányos TIGRISSZOBROT... mint pl. EZ ITT NI!. Hová tennéd?



A kérdés aktualitása Domonkos tigrisszeretetének köszönhető, az úszás elejét és végét egyaránt rituális tappancssimogatással törzsi körtánccal koronázza meg. Nincs más választásunk, jön velünk haza... úgy számolom, 3-4 plusz jeggyel megússzuk, de elég vacak lesz mellette ülni.

Az úszásórák véget értek, Viola fájdalmas búcsút vett kedvenc pingvines vízbecsalogató játékától... majd pár perccel később megtudtuk, hogy búcsúajándékként mindenki választhat egy játékot magának. Domonkos rögtön duplázott, cápája a vízből kifelé menet gyorsan nassolt még egy apró halat. Legújabb otthoni kedvencei egyébként a guruló kisautók és vonatok/kukásautók (az egyik vagont kukásautónak nevezi), slágerlistáján pedig régi új kedvenc a "lodo-bridzsi-foli-dáánnn"... a megfejtéseket hagyjátok odalenn (vagy Facebookon, vagy Twitteren...).

A nyári trimeszter is vonszolja magát a vége felé, jelen sorokat az utolsó zh alatt írom. A tegnapi utolsó kvízkérdésben 3 perces vidám történetet kellett írniuk vektorterekről és mátrixrangokról (természetesen minden válasz elfogadott, a háttérben bújó iróniát pedig elég, ha mi értjük). A pályázatok értékelése folyamatban, eddig a hányattatott sorsú, háborúban rangot szerző mátrix esete a befutó (igen, most jött ki a Dunkirk). A doktorandusz felkészítés folytatódik további két héten át, szeptembertől pedig jön az ősz (woooooow!) és a Béla-diákok hada.

A mai nap messze legfontosabb eseményét a végére hagytam. :).
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT VIOLA!!!