Két és fél vendégség...és boldog karácsonyt!

Kezdeném azzal, hogy az olcsó benzin + olcsó donut veszélyes kombináció...

Kezdjük (már) el!
Az egyetemen holnap kezdem a tanítást. Péntek délután 4-re, két nap félreinformáltság után sikerült egyetemi kártyát szereznem, a nap hőse Kinga korábbi főnöke, az International Office vezetője (Ms Laumann) volt. A pénteki tanszéki értekezleten bemutattak, velem együtt az új titkárnő kollégát is, akitől az életem függ az eddigi egyetemi dolgaimat intézte. Ha ő nem lenne, már szerdán lett volna kártyám és az aznapi oktatáson is részt vennem volna.

A viccmesélés mesterei
A tanszéki értekezlet második felében a régi és az új tantervet hasonlították össze, röpködtek a "az eddigi 1123 -t összevontuk a 7178-cal, most az egész 4534 számon fut" jellegű hozzászólások. Nevetés, kapcsolódó numerikus kommentek ("akkor már akár 3426" is benne lehetne), következő delikvens. Ja, említettem-r már... én  1710-et tanítom!!! Nem? Nem vicces? Well... "van, aki tud viccet mesélni..."

Autó
A bérautót egy hét múlva kell visszavinnem, kezd szorulni a hurok. A korábban beígért majd visszavont gyülekezeti kocsiról kiderült, hogy tönkrement a vízpumpája. A tegnapi dílernél megnézett 2000-es Toyota nagyon suhant, de van pár apró szépséghibája, pl. felül törött az ablakmosó-folyadék tartálya ("de az nem számít, az csak víz"), a benzinsapkát rejtő panel nem mindig nyílik a kallantyúra ("Te, figyelj, azt a fémet kell csak kicsit visszahajlítani, jó lesz az, mire jössz érte, megcsinálom"), az ablakok pattogzanak, valamint koszos a belseje ("de ezeket mind megoldjuk rajta, ne aggódj, jó kis kocsi ez"). Mindezek ellenére dobogós helyezett és fejben tartjuk, az ugyanitt felkeresett Ford Explorer ugyanis még "nem áll készen" az eladásra. Hétfőn azért még elnézek egy másik helyre is.

Vacsorák
Mint beígértem, rövid beszámoló következik a lelkészéknél, illetve a Gale családnál töltött vacsorákról. Finomak voltak. Richéknél (a lelkész) olasz levest ettünk, Donéknál kettőnknek sült hús készült, mindenki más vega kaját kapott. Eden, Owen, és Henry már az ablakból kémleltek, és az első fél órában gyakorlatilag csak velük foglalkoztam, végigmondtuk, melyek a legjobb rajzfilmek (szün - szün - EVER!!!). Mindkét helyen előkerült a gyülekezet átszerveződése (sokan elmentek tavaly, feszült körülmények és esetenként viták közepette), de mindkét helyen azt mondták, örülnek, hogy most egy ugyan kisebb, de békésebb gyülekezetbe járnak. Ma vasárnap meghallgathattam, ahogy Don vezeti az éneklést egy szál gitárral (ami a hangszert illeti). Nagyon jól szólt, volt a "kötelező" "In Christ Alone", a többit nem ismertem, de amennyire tudtam, beszálltam.

Tegnap világraszóló takarítást csaptunk a gyülekezeti épületben. A csótánygyűjtő versenyt 10 tetemmel fölényesen nyertem. Michaellel egyetlen raktárat glancoltunk ki; for the record: a Clorox a fekete pólón vörös nyomot hagy.

A váratlan fejlemény a meglepetés ebéd volt, amit Rich rendezett el és rendelt meg. Pulled-pork BBQ! Jövő héten ugyanitt! ;)

Nem, jövő hét szombaton remélhetőleg minden újonnan érkezett lakó nagyon alszik. A lakás bútorozása folyamatban, képeket majd csak a kész állapotról, és fényképezővel készítve tennék fel (szentelünk majd erre egy esőnapos bejegyzést), addig is íme egy külső fotó... különösen ajánlom figyelmetekbe a külső fémkeretes masszív viharajtónkat, amit eddig kb. 42-szer csuktam rá a kezemre.



SLUSSZPOÉN! A szemközti házban élő idősebb hölgy magyar származású! Az USA-ban nőtt fel, a családban csak a nagyszülőkkel beszéltek magyarul, így sok mindenre nem emlékszik, de azt tudja, mi a "Boldog karácsonyt!".